A múltkori posztban említettem az ülést, amit a vaterán vettem, és bár koros, de jó állapotú. Vastag bór, dupla tekercsrugóval, üléslap alatti rugókkal. Könnyen darabokra tudtam szedni, hogy csiszolás és festés után kicsit szebb legyen
Innen indultam
A váz rész csiszolás és festés után. Pár helyen még javítottam rajta
A két tekercsrugót felül összefogó vas egy helyen elrepedt, ezt kis hegesztéssel sikerült javítani. Az üléslap alatti rugók már voltak javítva, de alapvetően így is használhatóak. Az üléslapot megcsiszoltam, és vettem hozzá barna bőrfestéket.
Eszközök a festéshez. Kesztyű kötelező
Első réteg, száradás…
… majd a második.
Teljes száradás után át kell majd keni színtelen cipőápolóval, mert a festék szárítja az amúgy se túlzottan nedves – értsd: csontszáraz – bőrt. A nyeregtáska rögzítő kis ovális fém izéket (van ennek rendes neve?) még le kell festeni, és kész is az „új”, patinás nyereg. Már csak egy ló kell alá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.