Legutóbbi bejegyzés óta a Burgman teszi a dolgát. Főleg városban használom, volt egy-két börze túra és most már biztosan mondhatom, hogy összeszoktunk. A korábbi töltés problémák feledésbe merültek, a töltés tökéletes, a téli csepp-töltőn való tartást pedig meghálálta az akkumulátor.
Volt viszont egy olyan megoldandó feladat, amit az idei szezon előtt minden képen meg akartam oldani, ez pedig a gumiabroncsok cseréje. A profilmélységgel még nem is lenne gond, azonban a hátsó 2009-es, az első pedig 2010 -es a DOT számok szerint. Ami pedig ennél is nagyobb bajuk, hogy a profilok alján már megjelentek a hajszálrepedések és a felületük is megkeményedett valamelyest.
Hosszas keresés, teszt olvasás és összehasonlítás után, Metzeler páros mellett döntöttem.
Metzeler FeelFree
Korábbi posztból már kiderült, hogy egy izzócsere is izzasztó feladat lehet, ha műanyagba burkolt motorja van az embernek. Aki esetleg körmét rágva izgul most, hogy mi lett a kerékszerelés vége, azt megnyugtatom: szakmunkás által végzett szakipari tevékenység (10ta sz..ás).
Az első kerék semmi különös: féknyereg le (2 csavar), keréktengely rögzítő csavar ki, keréktengely ki. Gumicsere, majd mindet visszafelé, majd meghúzás megfelelő nyomatékkal meghúzni minden csavart.
Hátul ugyan egyoldalas a kerékfelfüggesztés, de ahhoz, hogy a kereket rögzítő 27 -es anyához hozzá lehessen férni pár apróságot le kell szerelni. Úgymint: az oldalidom alját, a kipufogót, és a kipufogót tartó váznyúlványt. Kis parával fogtam neki a szerelésnek, mivel egy régebbi dob festés alkalmával a kipufogó csonk egyik csavarja szinte érintésre letört, így csak egy csavar fogta a csatlakozást. Sebaj, úgy voltam vele, ha most szétszedem, akkor az is ki lesz cserélve.
Tehát műanyag idom le, ok. Kipufogó le, ok. Váznyúlvány le, ok. A csavarok lassan de biztosan jönnek ki, semmi erőszak, engedik magukat. Egyedül a keréktengely anyát kellett noszogatni egy csődarabbal megtoldott fél csillag kulccsal. Ahhoz pedig, hogy ne forogjon el a kerék két zárt szelvényből lett "akasztó" hegesztve.
Ez leírva gyors volt, a valóságban röpke másfél óra. Gumicsere, kerék vissza, csavarok nyomatékkal meghúzva. És ha már ott voltam, a kipufogócsonk letört csavarja is pótolva lett.
Most egy kis úri huncutságon (lásd: parasztvakítás) töröm a fejemet. Ha megvannak az alkatrészek és a terv, jelentkezem. Addig is balesetmentest mindenkinek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.