Petersen's bikes

Jawatól a Romsonig

Címkék

Bessy (4) börze (6) burgman (4) cb500 (1) csomagtartó (1) fényezés (12) gumiabroncs (1) gyújtás (3) jawa (50) katana (1) kawasaki (13) kerék (6) kipufogó (5) króm (1) matchbox (2) matrica (2) miskolc (2) motorblokk (10) mz (1) olaj (2) romet (17) sr125 (1) tank (1) történelem (1) ülés (2) váz (22) vezeték (4) video (5) yamaha (1) Címkefelhő

2009.12.17. 23:42 petersen

Tekerjünk

Leesett az idei tél első hava, szép fehér minden, Máté és Bessy örül a legjobban, mivel ez sok szánkózást és hosszú sétákat jelent. Örülök persze én is, az autó a garázsban, nem kell reggelente havat sepregetni és jeget kaparni a szélvédőről. Viszont az emésztésemmel történt valami, mert ha este teát iszom, reggel havat hányok. Valahogy ki kell ugye jönni a garázsból. A hó és a várható hideg miatt a motor marad szépen a pincében. Ott mégis csak plusz fokok vannak, és ha valamit szerelni kell – még ha nincs is konnektor – jobban járok így. Szerelni való pedig még bőven akad, a napokban éppen a kipufogót vettem kezelésbe.
A dobok - a könyökökkel együtt - korábban ki lettek égetve, mehetnének krómozásra, az egyik végzáró azonban korábban – mivel valahogyan eltört - kontár módon lett meghegesztve.
 
Mint a sajt
 
Ezt ki kell javíttatnom, így nem krómoztathatom le. A dobok mellé még a lámpabúra peremét is előszedtem, azt is viszem majd a többivel együtt Lacihoz, aki tovább viszi Táborfalvára. Előre is köszönet Neki érte!
A dobok rendben, és megérkezett a bandázs is, amit a könyökre rendeltem. Vékony kerámia és acél szálakkal átszőtt erős szövet ez tulajdon képen, amit hőszigetelés gyanánt szoktak a leömlő csövekre tekerni. Elsősorban az autó- és motorsportban használják, ott a hőelvezetésnek, hőszigetelésnek fontos szerepe van, én csak az esztétika miatt alkalmazom, lásd: optikai tuning. Kibír jó pár-száz fokot, így ha egy újabb „ősrobbanás” vagy meteorit becsapódás miatt minden élet elpusztulna a Földön, a könyök várhatóan megmenekül, hasznos kutatási alapot szolgáltatva a Földre érkező idegen civilizációknak.
Utoljára a biciklim kormányát bandázsoltam, ripsz-szalaggal, hogy ne csússzon rajta a kezem. A beáztatott szalagot feltekertem a kormányra, ami száradás közben összement és rászorult a kormányra. Itt is erről van szó, jöhet az áztatás, tekerés, száradás.
Aki hőálló bandázzsal szeretne dolgozni, javaslom, hogy kesztyűben tegye. A mókusos boltban pár száz forintért lehet venni gumival bevont, szerelő kesztyűt. Elég vastag, és könnyen tisztítható. Jó szolgálatot tesz, hogy ne kelljen később az ember kezéből csipesszel szedegetni az apró fém és kerámia tüskéket.
Előkészítettem mindent – könyök, csavarhúzó, bilincsek – jöhet az áztatás. Langyos vízben pár percig ázott a szalag, hogy megszívja magát.
Ázik
 
Ez után feltekertem gurigába és a könyök henger felöli oldaláról elkezdtem tekercselni, szépen lassan. A végét egyből bilinccsel rögzítettem, nincs ugye három kezem. Lassan haladtam, minden „fordulatnál” jól megfeszítve a bandázst. Igyekeztem, hogy mindenhol egyenletesen, kb. a bandázs felével átlapolva tekerjem be a csövet. A hajlatban kicsit jobban kellett ügyeskednem, az íven belül nagyobb, kívül kisebb átfeséssel.

Félig készen
 
Az egyenes részen már nem volt gond. Gyorsan a végére értem, kihagytam a helyet a dob csatlakozásának, majd a végén egy teljes menet és jöhet az újabb bilincs. Kész is, már csak idő kell, hogy megszáradjon. Igazából az lenne a legjobb, ha most azonnal felszerelve a motorra, mennék pár kört, és a kipufogógáz hője szépen a könyökre gyógyítaná a szalagot, de erre ugye most nincs mód, nincs benzin a tankban. J
Egy napot hagytam száradni, másnapra szépen megfeszült, és rákötött a könyökre. Jöhet a próba, lássam már, mit is csináltam.
 
Minden a helyén
 
Azt hittem, hogy a krómozott dob és a bandázsolt könyök majd nagyon elüt egymástól, így felszerelve azonban passzolnak egymáshoz. Mivel a dob így sincs rossz állapotban, elképzelhető, hogy krómozás után is ilyesmi lesz az összkép. Megnyugvás, hogy hihetetlen technikai felkészültségemet, és fantasztikus tudásomat latba vetve, korszakalkotó dolgot hagyok az emberiségre.
Aki esetleg hasonlón töri a fejét, annak segítségül: a bandázs 5 cm széles, métere 500 Ft, (legalább is ahol én rendeltem). A könyök ~50 cm hosszú és 37 mm külső átmérőjű. Egy könyökre - a képeken látható átfedéssel – közel 3 m szalag kellett. Vagyis „fillérekből” megvan az egész, és látványos a változás.

    Ízlések és pofonok, persze. 

9 komment

Címkék: jawa kipufogó hellókarácsony


2009.12.13. 23:03 petersen

Pakolok

Egy szaladós, utazós, tanulós hét után úgy döntöttem, vasárnap márpedig fellázadok, és igenis rendbe szedem a régen húzódó dolgaimat. Kell, hogy az ember néha önző legyen, éltesse magát ez által, érezze és tudja, hogy igaza van és ő irányítja még a bolygók mozgását is. Hétfőn aztán majd kiveszi a biliből a kezét, beáll a sorba és folytatja ott, ahol abbahagyta és ez talán így is van rendjén.
Ki tudja miért, de vasárnap sikerült elég korán kelnem, amikor aludhatnék, akkor nem tudok (Murphy-rulez) felvert valami furcsa álom. Mivel Bessy már amúgy is rég fent volt, adott volt a szitu, hogy sétálni menjünk. A fagyos reggeli levegő jól is esett, és a séta után a garázsban kötöttünk ki. A hét elején kezdtem el a beköltözést, jó néhány dolog megtalálta már a helyét. Múlt hétvégén sikerült olajat cserélnem Zuzun, és mivel a motoron kívül már majdnem mindent átpakoltam, adott volt a reggeli féktárcsa/fékbetét páros cseréje. Nincs is szebb dolog ennél éhgyomorra, bár szerencsére nem tartott sokáig a műtét, bő másfél óra és végeztem is. A jövő hét a hátsó fékeké, na meg majd a motoré természetesen, hiszen ha még emlékeznek, nem készült még el teljesen (muhaha).
Délután aztán befejeztem a két kölcsön pince kipakolását, már tényleg csak a motor várja, hogy átköltöztessem. Arra azonban még kicsit várni kell, mert hátsó lengéscsillapító és kormány nélkül kissé körülményes a mozgatása. Rugó lesz a jövő héten, kormányt meg eszkábálok valamiből, hogy tudjam mozgatni. Addig meg bandázsolom a könyököt, illetve elkezdem/folytatom az ülést és a tankot is (remélem számolják, hányszor írtam már ezt le).
Ahogy pakoltam, kezembe került egy doboz, amiben családi ereklyék voltak felhalmozva. Tudják: fényképek, diák, levelezőlapok idegen országokból, iskolai jegyzetek, oklevelek és egyéb, szívemnek kedves, másnak értéktelen dolgok. Ahogy átnéztem és rendezgettem, találtam valamit.
 
Emlék 1987 –ből
 
Nagyon meglepett, hogy megvan még ez a matrica. Nagy becsben tartottam korábban, talán ezért is úszta meg ilyen jó, mondhatni tökéletes állapotban. Évjárat: 1987. 13 éves voltam, három éve létezett a Bonanza Bansai, megjelent a Machintos számítógép, elhunyt Rodolfó, Tom Cruise elvette Mimi Rogerst, és megnyitotta kapuit a III. Magyar Versenyautó Kiállítás. Ott osztogatták csinos hostess lányok, autószerelő kezeslábasban. Ez eddig még nem nagy kunszt ugyebár, sokkal érdekesebb az ami hátulján van.
 Aláírás
 
Autógramm, a mindig mosolygós, rendkívül tehetséges és sajnos igen korán elhunyt Kesjár Csabától. Talán ő az egyik olyan magyar autóversenyző, akinek a nevét minden korosztály tagjai ismerik. Nem kezdek el ismét nosztalgiázni, egyszerűen csak jó volt megint kincset találni.
 
 
Egy szóval átkerült az utolsó doboz is a garázsba. Jöhet a motor, előtte azonban még a pincében kijavítom a váz festés hibáját, és leszerelem a dobokat, mehetnek majd krómozásra pár apróbb alkatrész társaságában.

     A következő poszt, így már remélhetőleg tényleg a motorról fog szólni. 

Szólj hozzá!


2009.12.07. 23:08 petersen

Breaking news

    Nagy nap ez a mai, lédiz end dzsentlümen! A lakásunk közvetlen közelében, új építésű (pár éves) garázst sikerült bérelnem, normális, tisztességes „főbérlőktől”, korrekt áron (hogy milyen áron? Gábor Áron). 

A garázs, Zuzu és a sátán kutyája

 
Villany van, víz és akna nincsen. Sebaj, úgy sem fürdeni járok majd le. Első dolgom az volt, hogy a mókusos barkácsboltban vettem két polcot. A pincében bevált, ide is jó lesz. Gyorsan össze is szereltem, és két helyen a falhoz rögzítettem biztos, ami biztos. Ide jöhet majd a lekvár a kutyakaja és az egyéb apróságok. Hely szerencsére van bőven, Zuzu igazán nem foglal nagy területet, így lesz majd hova pakolnom a sok lomot.
Apródonként elkezdek majd átpakolni, és egyben tartok egy nagy selejtezést is. Ha mindent átkerült, folytatom a Jawasakit is. A bandázs megvan, lehet majd tekercselni a könyököt, illetve Laci volt olyan kedves, és elhozta Táborfalváról az újrakrómozott lengéscsillapító rugókat.
 
Jobb, mint az új
 
A héten megpróbálom ezt is elhozni, és cserébe elviszem a dobokat. Januárban lesznek majd készen, akkor tudom majd összeszerelni a harsona sort véglegesen. Addig pedig ülés és tank alakítás.
15 msaját territórium. Örül a fejem.
 
 
P.S.: 10 000 fölött az oldalletöltések száma. THNX!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jawa váz Bessy


2009.11.29. 23:41 petersen

48 órás napok

    Ülök, bámulom a monitort, a wordben üres lapon villogó kurzort. El kellene kezdeni, leírni valahogy, de nem jönnek a szavak, jöhetne Múzsa, beszállhatna az ablakon – ki is nyitnám neki – csókolhatna homlokon, cupp, és beindulnék 90 szó/perccel, pillanatok alatt megtöltve több terra bájtnyi tárhelyet.

Egy hete jártam erre, többnek tűnik sokkal, vagy csak a napok lettek hosszabbak ki tudja, beállt valamiféle sarkköri fél éves nappal és Einsteinnek is igaza volt, görbült a tér és az idő, bekk tu dö fjúcsőr.
Na persze ennyire nem vészes, egyszerűen csak több felé kellett lennem, és ez okozta az ékszíjcsúszást agyilag nálam, fejemben. Lám, már össze szavakat a keverem is.
(itt rövid szünet, iszom egy kólát, Red bullt (családi kiszerelésben), hideg zuhany, lótusz-ülés, hüvelykujjam a mutatóujjamon, kilégzés-belégzés……. már sokkal jobb)
 
Szóval….
 
Kedves Gyerekek!
 
Ezen a héten nem történt semmi. Na, jó ez így nem egészen igaz. Ugyan is próbából felraktam, a kipufogókat, mert még nem volt módom az egyedi tartókat kipróbálni. Talán egy kicsit feljebb áll a dob vége mint eredetileg, de nem vészes szerintem.
 
A dob maga viszont elég gyatrán néz ki. Hiába kentem át jó féle Turtle wax króm tisztítóval, annyit ért neki, mint vak lónak a napszemüveg. Sötétben, hátulról és messziről nézve egész jó, azonban aki fényes nappal közelebb merészkedik, már láthatja mi a gond:
 
Megette az idő vas foga, fene az étvágyát. Természetesen nem követem el azt az emberiség elleni bűntettet, hogy fogom a kályhacső-ezüstöt és befújom. Esetleg még hőálló matt feketére gondoltam, de az meg túl komor, nekem legalább is. Marad hát az újra krómozás. Összeszedem a kipufogó végeket, és majd valamikor elszállítmányozom azokkal együtt Táborfalvára. A blokkhoz vettem hőálló tömítő pasztát, azzal összerakom, ha megint szép fényes lesz. Előtte le kell vágni a furulya-összetartó csavart, kifúrni a dob végének a tartó csavar furatokat és kész is.
Az oldal-támasz viszont felejtős. Nem tetszik, ahogy kikandikál oldalt. A tartója marad a vázon, azt már nem vágom le, így porszóratás után, a támasz viszont megy. Ha valaki igényt tart rá esetleg, szívesen elküldöm neki ingyen és bérmentve. Eredeti oldal-támasz Jawa 350/634 –hez, homok- és porszóratva, fényes fekete színben. Mint a gyári. Lehet postban elsőzni bátran!
Hogy mi jöhet még? A listát ismerik. Most viszont kis szünet következik, aminek több oka is van. Az egyik, hogy úgy néz ki – kopp-kopp – sikerül garázst bérelnem. Így hát 2 pincerész komplett lomja, az autó tartozékai és a motor – és alkatrészei - hamarosan költöznek, legalább is nagyon remélem. Aztán: Zuzu műszakis lesz hamarosan, fel kell lassan készítenem. Semmi különös, féktárcsa csere, fékdob szabályozás, egy-két apróság, és mivel karcolja a 70.000 kilométert, olajcsere az összes szűrővel. Ez is idő nyilván, még ha nem is vesz napokat igénybe. És jöjjön még egy bűvös szó, ami most a legtöbb időt igényli: vizsgaidőszak.
Természetesen amint fejlemény adódik, jelentkezem. A feladat adott, a mű szépen készül. A szünet után visszajövünk, ne menjenek sehova!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jawa kipufogó váz


2009.11.21. 16:45 petersen

-20 cm

Már a motor szétszerelésénél tudni lehetett, hogy a dobbal lesz még bajom. Nem elsősorban a külsejére gondoltam, mert az nem volt vészes, leszámítva a ráégett olajos-sáros vackot, valamint a kisebb sérüléseket. Sokkal jobban aggasztott az, ami a csövön belül sejteni véltem. Amikor leszereltem, akkor csak az egyik oldali dobból sikerült a könyököt kivarázsolni, a másik alaposan összenőtt a dobbal, több mint két évtizedes kapcsolatuk során.
A könyöknek eleve volt egy súlya, amiből érezni lehetett, hogy itt bizony nem csak a fém létezik, hanem belülre szép vaskos korom-páncél nőtt az évek során. Most, hogy a dob és a könyök rendbetételére szántam el magamat, ismét előkerültek a harsonák, és valóban: a könyök belsejében akad „némi” koksz:
Ez bizony vastagon megragadt odabent. Kapirgálni felesleges, a csavarhúzó előbb kopna el, mint a korom, így nem marad más, csak az égetés. Krómozva nem lesz újra a könyök, mert a bandázsolást választottam, így nem lesz gáz, ha elszíneződik a felület. Új (utángyártott) könyököt pedig ennél fogva nem is érdemes vennem. Nyilván, ha a könyök ilyen szép, akkor a dob belseje sem lesz egy patika. A dob végét praktikusan lehegesztette valamelyik előző tulajdonos, a korábbi tartócsavaroknak pedig csak a furata van meg. Így hát elő a fűrészt, és vágjunk bele. Gyorsan megvolt a műtét, és előkerült a furulya, némi pakura társaságában:
Ha jól látom, ennyi olajsárral simán melegen lehetne tartani egy kisebb Borsod megyei falu összes házát, akár több fűtési szezonon keresztül. És ez csak a kezdet. A furulyán is vastagon áll a ragacsos melasz.
Ehhez képest a dob belseje valóságos műtőasztal. Persze azért itt sem árt majd egy kis takarítás:
Az égetést természetesen csak nyílt terepen végezhettem, mivel a művelet elég sok füsttel jár. Egy ismerősöm műhelyének az udvarán szerencsére volt elég hely, és ami a lényeg, volt komplett lánghegesztő berendezése is. Mielőtt hozzáláttam volna a nyársaláshoz, kicsit megkurtítottam a dobot. Mivel a furulya két csőből – és néhány szeparáló lemezből – áll, az egyik csövet elhagytam, ezt a távolságot a dobra mértem, és a dobot levágtam. Ez mintegy 20 centiméteres rövidítést jelentett, ami a két dobot egymás mellé téve válik igazán látványossá.
Korábban olvastam egy cikket a szocimotoroson az égetésről, kellékeiről és módszeréről. Kompresszorom ugyan nem volt, minden más viszont adott. Kinézem magamnak egy szép homok-kupacot, amire a dobokat fel tudtam fektetni. Melléjük a könyökök, a furulya alkatrészei. Jöhetett a tisztító-tűz.
A kipufogó égetés folyamata, lépésről lépésre, legalább is ahogy én végeztem és tapasztaltam. A dobokat a könyök felöli oldalról kezdtem el melegíteni. A láng hatására a dobban még megmaradt, olaj meggyulladt, és termetes lánggal elkezdett égni.
Miután az a tűz elaludt, én továbbra is adagoltam a pisztolyból a lángot, amire sűrű fekete füst volt a reakció.
Itt a pisztolyt elzártam, és csak az oxigént engedtem a csőbe, hogy a koksz izzását tápláljam. Mivel már kezdett sötétedni, ezernyi apró kis szikrát okádott a dob, tetemes fehér füst társaságában. A dob belsejében izzott az olajsár, lassan, centiről centire. Amikor alábbhagyott a kedve, ismét láng, fekete füst, oxigén, izzás, fehér füst.
Ez eltartott egy darabig, felváltva a két dobon. Ahogy az izzás haladt előre, barnás-szürkés kokszot hagyott maga után. Ez, miután a dob kihűlt – ami gyorsan ment, mivel erősen hűvösödött – egy kis ütögetés hatására levált a dob belső faláról, apró kis dombot képezve az aszfalton. Az eljárás a többi alkatrésznél is ez volt. Vagyis a pokol konyhájára kerültek a furulyák és a két könyök is. Az eredmény úgy gondolom, nem szorul magyarázatra:
A kiesett hamut aztán egy halomba gyűjtöttem. Hát, azt hiszem egy párszor meg kellett volna kerülnöm a Földet tőgázon, hogy így kiégessem a dobot.
Az egész bbq-partynak több előnye is volt (ha leszámítjuk persze az iszonyatos füst-orgiát). Egyrészt eltűnt a korom az egész rendszerből, ami majd használatkor lesz előny, mert „csak” a szokásos füstölése lesz a motornak, nem jön hozzá pluszban az, amit most kiégettem. Ebből következik, hogy nem büdös a dob. Amikor szétszedtem a motort, még hetek multán is lehetett érezni az olajszagot a pincében, amit a dobok árasztottak. A másik, nem elhanyagolható szempont a súly. Nem mértem le mérlegen a vasakat az égetés előtt, a különbséget azonban így is érezni lehetett. És még egy dolog: eddig mindennek tompa, üres, semmit mondó hangja volt. Most minden egyes alkatrész a tiszta, új fém hangján csilingelt. Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz így a motor hangja.
A műtétnek ugyan vége, de még hátra van a rehabilitációs kezelés. Vagyis a dobok tisztítása, és polírozása, a könyökök bandázsolása, a furulyák össze- és beszereléses. Majd mehet minden a helyére.

   Ha ez mind megvan, akkor már csak a benzin és a szikra hiányzik. 

Szólj hozzá!

Címkék: jawa kipufogó


2009.11.19. 18:21 petersen

Motort minden háztartásba!

    Biztosan sokakban felvetődött a kérdés, hogy miért költök ennyit – időben és pénzben is – egy „korszerűtlen”, Krisztus előtti időkből származó motorra. Ennyi erővel gyűjthetném egy dunnacihában a felújításra áldozott pénzt, majd egy év múlva, feltépve a varrást, vennék valami jó kis vasat, ócsón, könnyen, gyorsan.

Meglehet.
De akkor hol marad az élvezet? A szerelés, a próbálgatás, a kísérletezés öröme? Az, hogy amikor azt kívánom, bárcsak meg sem vettem volna a motort – biztosan lesz ilyen – akkor a sokadik próbálkozásra összejön, beindul, és működik. Pont ez az, amit a régi – keletei blokkban született – motorokban annyira szeretek.
Ha volt valakinek Mz –je, és emlékszik még a szerszámkészletre, ami a motorhoz volt – ha volt – az tudja: azzal a három villáskulccsal, egy csavarhúzóval komplett generálozást lehetett a motoron végezni. Pontosan ez az, amiről itt szó van: a szerkezet, a gép egyszerűsége, alakíthatósága, sokoldalúsága.
Nézzük csak: a ETZ sorozat a kisebb motorokjaiból – 125 és 150 cm3 – krossz gépek készültek. A 250 –es motorokból sport motorok születtek. Szerintem nem volt olyan példány az országban, amin legalább egyszer ne lett volna sportkormány, rezondob, vagy „peres” gumi. Vagy a Pannóniák: a blokkjuk remekül ment, mint álló motor, illetve gyakran rakták kerti traktorokba is, elhúzatva velük a fél világot. Na és a Jawa természetesen. A választék itt is óriási: chopper, krossz, street. Tovább is van, mondjam még?
Stílusosan egy caferacert, valakinek?
Esetleg egy quadot? Szigorúan - na jó, nagyrészt -  Jawaból.
Jó látni, hogy vannak még kitartó, ezernyi ötlettel megáldott szakik, szerte a világban.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jawa


2009.11.15. 22:46 petersen

Post, az elején kis viccel

 „Rövid leszek – mondta a kígyó és felcsúszott a sínekre” 

A múlt hét végén rokoni látogatás és túrázás okán az nagy fővárosban jártunk. Korábban is volt all in one napom, amikor egyszerre több ügyet is el kellett intézni, nyakunkba véve a fél országot. Így volt ez most is, csak kicsit könnyedebben. Most csak Budapestet kellett bebarangolni, volt, hogy szó szerint.
Elterveztem ugyan is, hogy ez évben még egyszer utoljára túrázom egy jót. Irány a Budai hegység, a Monoton Maraton túra. Esett az eső, és kellemes 10 fok volt, így a családot leraktam Pesterzsébeten a rokonoknál. Utána irány a Bembo mert ha már Pesten vagyok, rendelek láncfeszítőt és kipufogó-hollandert a motorhoz. Gyorsan leadtam a rendelést, és vettem egy apróságot, amit nem tudtam ott hagyni:
Legalább passzol a telefonomhoz. Stílusérzék, hiába... A túra igazán jól „esett”. 3 és fél órán keresztül áztunk és dagonyáztunk az esőben Bessyvel, és megérte. A végére kellemesen elfáradtam, majd a célban benyomtam két bögre forró levest. Így, kissé elcsigázva, nyakig sárosan és vizesen indulhattunk vissza Pesterzsébetre majd haza.
A hét közepe felé meg is érkezett egy kis borítékban a megrendelt cucc. Egyik-másikra ráfér majd egy kis polír, azonban szépek újak, jók.
A láncfeszítőt gyorsan felraktam – előtte le kellett vágnom a korábbi láncfeszítő csavarját, ami egy korábbi házibarkács során kerülhetett a motorra – majd becsavartam a hollandereket. Kész, ennyi, pihi.
Ezzel a sok kis aprósággal – kutatás, beszerzés, beszerelés – elmegy az idő, és az összkép lassan (bár biztosan) változik. Most megpróbálok kicsit a nagyobb részekre koncentrálni, úgymint:
-        kormány (nem a hatalmon lévő, hanem a motoré): közdarab legyártás, összeszerelés
-        lámpatartó: kiszabás, hegesztés, lámpabúra festés, összeszerelés
-        ülés: bőrözés
-        tank: a tartó és a csap csavarjának felhegesztése, fényezés
-        kipufogó: kiégetés, bandázs (megtetszett, a króm helyett gondoltam)
-        kipufogó dob: rövidebbre szabás, égetés
 
Legközelebb ezekről mesélek nektek, kedves gyerekek. Jó éjt, szép álmokat!

Szólj hozzá!


2009.11.08. 19:56 petersen

Motornak látszó tárgy

    Higgyék el, van valami kellemes vadromantika abban, amikor az ember – a „férfiállat” – munka, család, kutya és/vagy tanulás után, már-már teljes kómában magára húzza a szerelő gúnyát és elvonul a garázsba/pincébe/teraszra/sufniba (a megfelelő rész aláhúzandó) motort szerelni, éjnek-évadján. Bágyadt tekintettel, nehézkesen mozgó kezekkel alakítani a gépet, lassan, aprólékosan alkatrészről-alkatrészre haladva. Odakint már minden csendes, idebent pedig csak a villáskulcs cseng néha-néha, ahogy földet ér.

Kicsit bonyolultan alakult a hetem, így nem mindig volt érkezésem szerelni, amikor mégiscsak eljutottam a pincébe, órákat töltöttem el úgy, hogy észre sem vettem: lassan itt a másnap.
Próbáltam kicsit összekapni magamat, és egy-két régóta húzódó ügyet elintéztem, ami nagyban hozzájárult az összkép javulásához. Adva volt ugye egy roller, aminek egy lába volt. A másik lába is megvolt már, csak mezítlábasan, gumipapucs nélkül. Ütött szegény, volt benne sok-sok nyolcas, amit nem tudtam kiradírozni. Eddig. Hiányzott egy állvány, amibe a kereket befogva, lehetett volna centírozni. Mivel a váz a közép állványon állt, adva volt a helyzet. Első kerék ki, motor letérdel, feneke az égnek. Hátsó villába a másik kerék be, és indulhat is a móka. Szükség volt egy jelölő eszközre (alkoholos filc), egy 5-ös villáskulcsra, és egy kis türelemre. Kerék megforgat, majd egyik oldalon és a másik oldalon is, a villaszárra rakott filccel bejelöltem, hol kell a küllőanyákon állítani. Baloldal, jobb oldal, szépen felváltva. A filc jó szolgálatot tett, szépen látszódott az ütés helye. A jelölés oldalán kiengedtem egy negyed fordulatot az anyákból, a túloldalon ráhúztam ugyan ennyit. Filc csavarlazítóval lemos, új pörgetés, akár a Szerencsekerékben. A helyzet javult, nosza új jelölés. Fenti lépéseket elismételtem vagy ötször, és az eredmény egy csodás, központosan futó kerék. Már csak papucsot kellett húzni a lábára, és mehetett is a helyére.
Azaz mehetne, de amikor beraktam a hátsó kereket a saját tengelyével, akkor az első kerék az első tengellyel – ami pár hónappal ez előtt, jó néhány alkatrésszel együtt, fényesítve lett - nem ment a helyére. A csapágynál megakadt, nem mozdult tovább. Kitalálják? Igen, a nikkelezés. 0,02-0,03 mm elég, hogy a tengely ne menjen a helyére. No klassz, akkor irány Ervin az esztergályosmester, majd szépen leszedi a nikkelezést és ripsz-ropsz kész is. Ja, ahogy azt én elképzelem. Merthogy: ilyen kis „vastagságot” leesztergálni egy hagyományos esztergagépen nem lehet. Ha meg többet szed le, akkor a tengely lötyögni fog a csapágyban. Marad a csiszolás, két durvább csiszolókővel. Másnapra meg is lett, egy Boci csokiért cserébe. A két kerék végre a helyén van, mehet be a blokk.
Szépen előkészítettem mindent a szív-beültetésre. A beteg türelmesen várt, az élet-funkciói illetve az életre való esélye egyre nagyobb, a nővérke megtörli gyöngyöző homlokomat: mehet. Emelés, igazítás, derekam sajog, nem jó. Törlést, újra. Emelés, mozgatás, bent van! Vérnyomás, oxigén szaturáció normális. Csavarok elöl rendben, hátul rendben. Elől félig meghúzom mindet, épp csak annyira hogy még tudjam mozgatni a blokkot. A blokk hátulján, alul van egy hosszú imbusz csavar, arra is rákapatom az anyát. A felső blokktartó tengelyhez vettem korábban 10*1,25 –ös anyákat, azokat is felrakom. Raknám. Szorul. Mind két oldal. Kitalálják? Igen, a nikkelezés. Akkor újabb kör Ervinhez, hátha van menetmetszője, amivel a menetről levakarom a nikkelt. Hát persze, hogy nincs… Marad a tűreszelő. Szo-szo, pár óra reszelés és alakult a dolog, a tengely a helyére kerül, gyorsan fel a tank és az ülés. Csukott szemmel párat hátra lépek, 3, 2, 1, TADAAAAM!!!
 
Korábban láthattak egy hasonló képet, van változás, valljuk be őszintén. Hát ha még színe és kormánya is lesz!
Apropó kormány: az első villaszárakat a felső kormánykifliben egy-egy nagy csavar rögzíti. Először arra gondoltam, hogy ezek helyett készíttetek két olyan csavart, amiknek hengeres a teteje, és arra rakom rá a kormány-csutkákat. Ezt végül elvetettem, mert nem láttam túl stabilnak a dolgot (mintha a csavarra rakott villáskulcsba kapaszkodnék). Viszont korábban átnéztem pár képet, amin a felső kormánykifli alá rakták be a csutkákat. Stabil, jól is néz ki, és nem is nehéz megoldani. Nosza, próba. Játsszuk el, mi lenne, ha ... Valami ilyesmit kell elképzelni:
 
Megvannak a régi lámpatartóból a hengerek, azokból kell leszedni a csutka magasságát. Kell egy közdarabot esztergáltatnom a csutka és a villaszár közé – mivel a villaszár véknyabb, mint a csutka belső átmérője – és meg is vagyunk. Nem mondom, ad egy alap testhelyzetet, de mivel idom nincs, 200 felett már előnyös lesz a fekvő testhelyzet. J
Végezetül néhány apróság, levezető testmozgás gyanánt. Felkerülnek a középállvány ütköző-bakjai, helyén a baloldali dekli, az oldal-kitámasztó, és felirkáltam pár, pótlásra váró dolgot. Vállveregetés, összepakolás, lakat becsuk, villany lecsuk.
A hét elején vettem alumíniumot a tütéhez. Most meg lehet közdarabot is gyártatni a kormányhoz. Sok Boci csokiba lesz ez nekem.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jawa váz


2009.11.04. 09:14 petersen

Szolgálati közlemény

A legutóbbi post óta, többen kérték a krómozó műhely nevét és címét, ahol Laci dolgoztatott. Nos, a Motokróm Kft –nél készültek a fényes fuxok. Részletek, elérhetőség, cím valamint további pompa és csillogás a cég honlapján.

A perverzebbeknek megszerezhetem a polírozó szaki címét is.

 

4 komment


2009.11.01. 22:33 petersen

Megint roller

Nemrég volt egy rövid, de remélhetőleg annál élvezetesebb bejegyzésem. Remélem magukhoz tértek a vizuális sokból, megtörölték szépen a szájuk sarkát, és visszatérhetünk a valóságba.
Kicsit megrekedtem a bloggal, mi tagadás. Több oka is van a dolognak, nem szeretnék magyarázkodni, ezért most megnyugtatom a Nagyérdeműt: van még tovább. Korábban már elhatároztam: lábra kell állítani a gépet. Ehhez össze kell rakni az első teleszkópokat, és berakni azokat a kormánykiflikbe. Múlt héten a szabadidőm jó része reszelgetéssel ment el, és ezt most értsék szó szerint. A kormánykiflik jó pár alkatrésszel együtt porszóratva lettek, minek okán a villaszárat befogadó rész „összement” a ráégetett műanyag miatt, ami miatt a villaszár nem ment a helyére. Így hát elő a legnagyobb reszelőt, és szépen ügyesen lereszelni a műanyagot a fémről. A szinterezés előnyös tulajdonsága – miszerint ragaszkodik a fémhez, amire ráégették – itt hátránnyá vált, és mivel konnektor nincs a pincében, maradt a kézimunka. Áldásos tevékenységemnek köszönhetően egy-két óra alatt sikerült a villaszárakat a helyükre tennem, és ideiglenes az első kereket is beszereltem. A villa persze nem véglegesen került a helyére, ha a lámpatartót készítem, úgyis ki kell megint szerelni. Felkerült viszont a középállvány, és kijött megint a blokk. Így azért már könnyebb lesz mozgatni a rollert.
A félig kész hátsó teleszkópot is felraktam, hogy a hátsó villa ne lógjon csak úgy magában. Ha visszatér a rugó a krómozásból, akkor majd ezt is rendesen összerakom. Apropó krómozás.
Említettem korábban egy márkatársamat, aki szintén teljes felújításba kezdett a saját 350 Jáwáján. Laci, jelenleg rohamléptekkel halad a teljes gyönyör felé, azaz hamarosan egy felújított youngtimer motorja lesz. Korábban nem láthatták, ő innen indult:
A váz és az apróbb alkatrészek homok- és porszóratva lettek. Elkészült az ülése, szép fekete bőrrel varrták, kéderezve, bordázva, ahogy azt illik:
A motorjának a blokkja igen alapos tisztításon, polírozáson és szerkezeti felújításon esett át. És, hogy a porlasztó se maradjon ki, az is megkapta a blokk fényét. Már csak arra kell figyelnie, hogy ha egy szép nyári napon Ferihegy felé motorozik, a Jawa fénye meg ne tévessze az éppen leszállni készülő Malév gépeket.
Viccet félre téve, a polírozás nagyon aprólékos és hosszadalmas munka. Olyasmi, mint a fényezés. A munka nagy része az előkészítéssel, a tisztítással és a felület simára csiszolásával megy el. Gondoljanak csak bele, hogy a fékfedeleken lévő, gyárilag „rücskös” felület hány órányi munka árán nyerte el jelenlegi kinézetét:
Jó hír, hogy sikerült találnia egy jó - és ami nem utolsó szempont - megfizethető krómozót. Pár napja küldött levelet, hogy visszakapta a krómozásra leadott alkatrészeket. Szerintem szép lett, és igazán majd akkor mutat jól, ha felkerült a motorra minden.
Mivel én is sok mindent szeretnék krómoztatni, a hátsó rugókat elküldtem neki, legyen az a puding próbája. Ha minden ok, akkor előkészítem a dobokat és a könyököket krómozásra. Az lesz még egy szép kaland, mivel egyrészt a dobot rövidebbre szeretném szabni, másrészt mindkettőt ki kell égetni krómozás előtt (a könyökben 3-4 mm vastagon áll 24 év koksza). A Greenpeace örülni fog.
Természetesen Laci is elzarándokolt a nagy októberi veterán börzére, ami minden Jawa fetisisztának és veteránozónak kötelező. Jó-jó, közel nem akkora, mint az Imolai, a jó szemű „veterános” itt is megtalálja azt, amire szüksége van. Így ő sem tért haza üres kézzel, várom a fejleményeket, amit itt el tudnak majd olvasni.
Most, hogy megint előre léptem egy kicsit, elhatároztam, hogy az ülés elkészítése mellett – ami egy parmezán reszelő segítségével nyerte el végső formáját, és már csak a bőrére vár - nekilátok a tanknak. Nem kell hozzá sok minden. Rá kell hegesztenem egy tartó csavart, valamint a régi tankból kivágott benzincsap csatlakozóját. Ha ez megvan, lehet fényezni. A színét viszont még nem döntöttem el. A legtöbb caferacernek polírozott alumínium tankja volt, ez az én esetemben kiesik, mivel a korábban vett Kawasaki tank acéllemezből van. Egy szép ezüst-metál szín volt az első gondolatom, amit sok cafén lehet(ett) látni. Szóba jött egy mély bordó is, mivel ez a kedvenc színem. Valamelyik nap pedig arra gondoltam, hogy mi lenne, ha stílusosan BRG fényezést kapna a tank? A közepén egy kis fekete-fehér kockás sávval, aminek sárga, esetleg arany lenne a szegélye.

    Nos, mit szólnak? Esetleg egyéb ötlet valakinek? 

2 komment

Címkék: jawa váz


süti beállítások módosítása